A 6 éves Palika története

Már tavalyelőtt történt, hogy Palika bekerült a kórházba. Előtte fejfájásra panaszkodott, étvágytalanná vált, emésztési problémái voltak és gyakran hányt is. Mindez elég furcsa volt, ugyanis azelőtt a kisfiúnak kitűnő volt az étvágya. Rövid idő múlva megjelentek a másodlagos tünetek: erős kézfájás, ami miatt szinte képtelenné vált bármit erősen megfogni.

Ekkor vitte el az édesanyja orvoshoz, aki már a fiziológiai vizsgálat során észrevette, hogy a gyermeknek apró vérpöttyök voltak a bőrén. Azonnal továbbküldte őket a Gyermekklinikára, ahol vért vettek a kisfiútól, majd a másnap délutáni csontvelővizsgálat kiértékelése után bebizonyosodott, hogy a gyermek leukémiás.

Még aznap beültették a kemoterápiás gyógyszerek adagolásához szükséges portot, másnap pedig el is kezdődött a hosszadalmas kezelés.

„Senkinek nem kívánom azt az érzést, amikor közölték velem a hírt… Teljesen összetörtem.” – emlékezett vissza a gyermek édesanyja. „Sokat jelentett nekünk az orvosunk és a többi kórházi dolgozó odaadó, pozitív hozzáállása.”

„Nem sok olyan gyereket láttam, aki így bírta volna a kezelést. Palikán alig látszott, min megy keresztül. Hál’ istennek nem sokat volt rosszul, persze ő is szenvedett, de magát a kemoterápiát nagyon jól bírta. Nagyon szerencsések vagyunk!”

Az első harminc nap a honvágy miatt is embert-próbáló volt. Amikor pedig egy hónap után először mehettek haza a kezelés alatt, alig tudták elhinni, hogy végre otthon lehetnek. Később két-három hetente már egy-két napra haza lehetett menni, ha a leukémiás kisfiú állapota megfelelő volt.

„Egy idő után már annyira berendezkedtünk a kórteremben, hogy olyan érzés volt, mintha saját szobánk lenne.”

A kemoterápia hét teljes hónapon át zajlott, ezután pedig otthon kellett szedni a fenntartó kezelés részeként felírt gyógyszereket.

Palika szeptember 30-án vettek be az utolsó gyógyszert, már otthon van. Nemsokára újabb csontvelő-vizsgálatot fognak elvégezni rajta, aminek remélhetőleg jó lesz az eredménye. Azután pedig nincs más hátra, mint hogy leteljen az a bizonyos „bűvös” hat év… Mivel Palika még csak négy éves volt, amikor megbetegedett, ki kellett hagynia az óvoda utolsó éveit. Ezért, ha már jól lesz, még egy év óvoda vár rá az iskolakezdés előtt.

„Eddig is vigyáztunk rá, de ezek után még jobban fogunk. Palika az egy szem gyermekünk.” – meséli az édesanyja. „Most visszanézve az egészre, szinte alig hiszem el, hogy miken mentünk keresztül.”

Palika nagyon várja már, hogy újra az oviban lehessen, hiszen két éven át, szinte csak felnőttek vették körül. Előtte egy igazi kis örökmozgó volt, így ez az öröm is nagyon hiányzott már neki a betegeskedés alatt. Amióta pedig látta, hogy az anyukája hogyan festi be a nagymamája haját, azóta nagyon érdeklődik a fodrász szakma iránt, néha még meg is engedik neki, hogy próbából ő is kifessen egy-két hajtincset a család vállalkozó kedvű hölgytagjain.

Őszintén reméljük, hogy Palika minél hamarabb, végleg meggyógyul, és továbbra is ugyanolyan vidám és kedves gyermek lesz, mint amilyen eddig volt.

Palika 2014. szeptember 1. óta családtámogatási programunkban vesz részt, amely programot az adó 1 százalék felajánlásokból finanszírozunk.